Dr. Jordán Károly
1871. december 16., Pest -- 1959. december 24., Budapest
 
 
 
Tekintélyes polgári család sarja. Budapesten járt középiskolába. Egyetemi tanulmányait
Párizsban, Zürichben, Manchesterben és Genfben végezte. Zürichben vegyészeti oklevelet
szerzett, majd 1895-től a genfi egyetemen lett tanársegéd, ill. magántanár.  Itt kémiai
tudományokból doktorált.
1898-ban tért haza Budapestre, ahol földrengéstani, csillagászati és matematikai tanulmányokat
folytatott. 1906-ban a budapesti Földrengésszámláló Intézet vezetője lett. Ebből az időből
származik a szeizmikus hullámok terjedésére vonatkozó értekezése. Az I. világháború alatt
meteorológusként működött.
1920-tól a budapesti Műegyetemen tartott előadásokat, ahol 1923-ban magántanári,
1930-ban rendkívüli tanári, 1940-ben nyilvános tanári címet nyert. Matematikai munkássága
elismeréséül 1828-ban az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat a Kőnig Gyula-
jutalommal tüntette ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1947-ben választotta levelező tagjává,
1957-ben pedig Kossuth díjat kapott.
Széles természettudományos műveltségű tudós volt. Kisebb részben a kémia, nagyobb részben
a meteorológia és a matematika területével foglalkozott. Kedvelt tudományos témája a
valószínűség-elmélet és a matematikai statisztika alkalmazása a meteorológiában.
A meteorológiában ő vezette be hazánkban a korrelációszámítás alkalmazását.
Több meteorológiai tudományos társaság aktív tagja és vezetője volt. A klasszikus valószínűség
számítás az ő munkásságában érte el a csúcspontját. Ugyanakkor már az ő munkáiban is
megjelent a kolmogorovi valószínűség számítás egy-két alapgondolata. Hozzájárult a matematikai statisztika alapfogalmainak tisztázásához is.
Művei közül franciául is megjelent a Matematikai Statisztika (Párizs, 1927.) című könyve, amely hazai tudós tollából az első ilyen tárgyú eredeti munka. 1939-ben angolul jelent meg a Véges differenciák módszere című könyve, amelyet 1947-ben az Egyesült Államokban újra kiadtak. 1956-ban jelent meg Fejezetek a klasszikus valószínűség számításból című könyve.
 
Tudományos munkája mellett kiváló és sokoldalú sportember volt.
 
Hegymászással genfi évei alatt kezdett foglalkozni, majd hazatérése után jelentős eredményeket ért el a Magas-Tátra csúcsainak meghódításában. 1899-ben a francia Lavallé Mártával, későbbi feleségével elsőként mászta meg az Omladék-völgy egyik legszebb csúcsát, amelyet azóta neveznek Márta-csúcsnak. 1900. július 6-án a szepesi Öt-tótól indulva többszöri próbálkozás eredményeként utat nyitott a Lomnici-csúcsra. A bejárt útvonalat azóta Jordán útnak nevezik. Ugyancsak Jordán nevét viseli a Fecske-toronytól a Lomnici-csúcsig húzódó gerinc középső hegyes tornya (Jordán-csúcs), a mellette lévő gerincnyiladék (Jordán-rés) és egy kis sziklaorom, a Jordán-torony. 1905-ben a Nagy-Békás-csúcsot hódította meg. Elsőként mászta meg télen a Tátra-csúcsot 1903-ban, a Közép-ormot 1904-ben és a Gerlachfalvi-csúcsot 1905-ben. A Magyar Sí Szövetség elődjének tekinthető "Magyar Sí Klub” alapító tagja. A kerékpáros túrázást is kedvelte. Egyetemi évei alatt bejárta Nyugat-Európát; Spanyolországtól Skandináviáig 32000 km-t kerékpározott.
 
Barlangkutatásai:
1902-ben vezetésével indult a Pál-völgyi kőfejtő akkor ismert három barlangjának a kutatása. Jelentős része volt az 1904-ben megtalált Pál-völgyi-barlang bejárásában, éveken át ő irányította a feltáró munkát. Nevét viseli a barlang egy nehéz szakasza, a Jordán-fal. 1904-ben bejárta és feltérképezte az alig két éve feltárt Tapolcai-tavasbarlangot. 1904-ben maga készítette összecsukható csónak segítségével a Révi-vizesbarlang taván hatolt át. 1907-ben felmérte a Hévízi-tavat, és elsőként ismerte fel, hogy a forráskráterben egy barlang található. 1911-ben expedíciót szervezett az Alsóhegy zsombolyainak bejárására, melynek során 12 függőleges aknát mértek fel és írtak le. Az említetteken kívül számos, főként technikai nehézségek miatt feltáratlan barlang első "bemászását" végezte el. Részt vett a magyar barlangkutatás első tudományos szervezetének, a Barlangkutató Bizottságnak megszervezésében, melynek kezdetben alelnöke volt.
 
Vitorlázás:
Balatonvilágoson vett villát. A Bodeni-tóról hozott egy 42 m2–es vitorlájú, svert-kíles,
kajüttös hajót, melynek a Pelso nevet adta. A hajó a világosi villa előtti bóján volt
kötve, bocival lehetett beszállni. A világosiak akkoriban egy vitorlás klub megalakulását
sürgették, s 1912.12.17-én a budapesti Gresham palota kávéházában meg is alakult a
„Balatoni Yacht Club”, melyben Jordan Károly kezdetben a "Club Kapitány" tisztséget
viselte, majd később a B.Y.C. elnökségi tagja lett.
Mint ilyen tevékenyen részt vett a klub életében és a B.Y.C. által rendezett versenyek
szervezésében és lebonyolításában. Az egyik újításuk a Kenese – Keszthely rekord
verseny kiírása volt. Jordán Károly és fia, Richárd, volt a verseny első indulója. Pelso
nevű hajójukkal a Kenese - Keszthely távot 6 óra 42 perc alatt teljesítették, mely olyan
kiváló időeredmény volt, hogy nyolc évig kellet várni a túlszárnyalására.
A balatoni jachtélet népszerűsítése érdekében a B.Y.C. vezérkara 1921. januárjában
"Magyar Yacht” címmel új folyóiratot is kiadott, ez volt Magyarországon az első vitorlázással foglalkozó szaklap.
A versenyeken egyre több osztályon kívüli hajó versenyzett. Szükségessé vált egy előnyszámos rendszer megalkotása. Jordán Károly matematikus lévén megalkotta az első előnyadásos képletet, melyet aztán éveken keresztül használtak a balatoni versenyeken.
 
 
Halála előtt pár hónappal a családja részére irt levelében azt írta:
 
Kedves Családtagok!
Megelégedéssel állapítom meg, hogy életemet a végéig tudományos munkával tudtam eltölteni.
Sok szerencsét kíván mindenkinek.
                                                                                                                               Papa. 1959.09.21.
 
 

Róla mondták:

 

„ Jordan Károly szeretetreméltó, megértő emberi egyéniségét, széleskörű és mély tudományos műveltségét, nagy kutatási eredményeit és szinte határt nem ismerő szerénységét mindannyian emlékezetünkben őrizzük, akik oly szerencsések lehettünk, hogy vele közelebbi kapcsolatba kerültünk.”
                                                                                                                                                                          (Aujeszky László akadémikus 1960).
  • facebook-square
  • Twitter Square
  • google-plus-square

© 2023 by DIVING SCHOOL. Proudly created with Wix.com

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now